A szabad akarat és az ítélkezés

Nagyon fontos megértened, hogy a szabadság jelenlegi földi, hasított formájában az ego akarása az elme kreálása által. Ne feledd, az egónál nem érünk véget, energiáink a végtelenbe rezegnek, áthatva azt. Hallottál már az ok-okozat törvényéről (a karmáról), vagyis semmi nem történik véletlenül, csakis okkal. E téridőbe zárt lényünk nehezen érti meg végtelenségünket (tér és idő nem úgy létezik, ahogy gondoljuk, mert nem csak a fizikai sík az egyetlen dimenzió). Sokan azt sem hiszitek, hogy az élet örök, csak egyetlen életet tudtok elképzelni, de sajnos ez kevés az összefüggések feltárására. (A reinkarnációs hipnózis, a dianetika stb. már sokat bizonyítottak e téren!) 

A szabad akarat tehát más, az a szellem szabad akarata, ami nem egyenlő elmével, egóval. A szabadság sem az, amit vélsz róla. Szeretnél valamitől szabaddá válni, de nem fogod fel, hogy amitől szabaddá válsz, azt próbálod kirekeszteni a mindenségből. Hidd el, ez semmiképpen sem fog sikerülni!

Vizsgáld meg, hogyan élsz, és merj változtatni, ha kell!

Íme egy kedves levél:

Sziasztok! Tiszta Zizi vagyok! Vagyis, ez nem a nevem, csak jelezni szeretném, hogy teljesen össze vagyok zavarodva! Eddig azt hittem, hogy nálam minden rendben. Van munkám, ahol megbecsülnek, boldognak tűnő családi életem, néhány kedves barátom és egy aranyhörcsögöm. Tágas, modern lakásban élek, ahol jól érzem magam. Időnként eljárok moziba, színházba és nyáron a Balatonra vagy egy közeli tengerpartra is eljutok. Mi kell még???

Aztán a múlt héten olvastam a bejegyzéseiteket és azóta nem tudom, mit is gondoljak. Tegnap délután leültem egy park rózsakertjében és kicsit elmélkedtem magamról: Egy irodában dolgozom „ezer éve” (legalábbis nekem annyinak tűnik). Tulajdonképpen ez a munka már a kisujjamban van, de egyre többször érzem, hogy nekem nem itt a helyem. Valami teljesen más feladatra vágyok. (Örülnék, ha valaki megmondaná, mi is az.)

Az életnek nincs ellentéte!

Az élet örök! Ezt sulykolta belénk Szepes Mária még élete utolsó éveiben is. Sokan egyből rávágják, az élet ellentéte a halál. Tévednek, mert a halál másik pólusa a születés. Az örök élet a születés és halál kapuját használja reinkarnációs ciklusaiban.

A fentiek megértése nehéz feladat, amíg nem sikerül, elkerülsz a jelentől, mert félni fogsz múlttól és jövőtől. Sarkalatos pont felfogni az élet elpusztíthatatlanságát, de ha végre összejön, már nem azonosulsz a testeddel, érzéseiddel, gondolataiddal. 

Ameddig a nagybetűs Igazság a homályban marad, a Teremtő mindent elvesz tőled, amit birtokolsz, legyen az anyag, állat, ember vagy akár eszme. Mindezen "sorscsapásokat" (nem azok, csak te hiszed így) azért méri rád, mert szeretné, ha végre nem azonosulnál semmivel, csak egyszerűen önmagad lennél.

A világ hullámok halmaza

Nagy divat lett leegyszerűsíteni a világot, sokan kijelentenek valamit, és mi vakon elhisszük. Eszünkbe sem jut, hogy megkérdőjelezzük, sőt ha lehet, egyből továbbadjuk. Ilyen kijelentés például, hogy a világ hullámok halmaza, az is hullám, ami nem annak látszik. Az anyagnak látott vagy vélt dolgokat simán "leállóhullámozzuk". Nem vitatkozni szeretnék ezekkel a kijelentésekkel, sőt még fizikus sem vagyok (a Kertészeti Egyetemet az elégtelen fizika vizsgák sorozata miatt kellett majdnem abbahagynom), de józan eszem azért van. Elmém is van, így tudok logikusan gondolkodni. Kicsit gyanús ez az egyszerűség!

Az Atyával is van problémám, nem hiszem, hogy amit egynek, "Egy Istennek" hívnak, egy szép napon a férfi minőséget vette magára, mert éppen olyan kedve volt. Az Anyával mi lett? Elveszett? Vagy el akarták veszíteni? Még logika sem kell a válaszhoz. Biztos vagyok abban, hogy Te is kapásból tudtad.

ÉBRESZTŐ!

Ez a nap is ugyanúgy kezdődik, mint a többi! Nehezen térsz magadhoz, bízol abban, hogy a két bögre kávé majd segít. És valóban: miután felhörpinted, a szemeid már félig kinyílnak. Csipa ki, szőr le, illat fel és már indulsz is a munkába. 

A napi feladatokat fásultan, kedvtelenül, monoton unalomban végzed akár egy robot. Időnként úgy érzed, váltanod kellene, de aztán a kényelmes éned meggyőz, hogy jó ez így neked. Munka után sietsz haza. A dugó kicsit kiborít, ezért a fejgörcs megelőzése érdekében bekapsz egy pirulát. Energiaszinted közel a nullához.

Otthon összedobsz egy gyors vacsorát, s miközben befalod, lehuppansz a TV elé és felhívsz pár ismerőst. Mivel időt akarsz nyerni, egyszerre falsz, bambulsz és pletyizel. Egyikre sem tudsz igazán odafigyelni, a zabálástól görcsölni kezd a gyomrod, fogalmad sincs arról, mi fut a képernyőn és már nem is tudod, hogy ki van a vonal végén!

Az anyaság misztériuma a méhen belüli időszakban

Golenya Ágnes ragyogó fejtegetésével kezdenék, miszerint miért is Atya az Isten, és az Anya minőség miért tűnt el az isteni szférában? Ha a nemiségért felelős kromoszómákat vizsgáljuk (x-női, y-férfi) furcsa dolgot veszünk észre. A leánygyermek mindkét szülőtől x kromoszómát (xx), a fiú az anyától x, azt apától y kromoszómát kap (xy). Ha mindkét gyerek nemi kromoszóma párját leírjuk xxxy végeredményt kapunk. Ha x a női és y a férfi, akkor a 3x és 1y mitől is férfi Isten? Zseniális meglátás!

Láthatjuk, az anyai minőség fontosabbnak tűnik, de egyezzünk meg abban, hogy az androgün ember hajdan két egyenlő féllényre hasadt. Most nem taglalom, miért tűnt el az Anya Isten, erről már mindenki hallhatott, olvashatott. A nők útban voltak, mert patriarchális társadalmak jöttek édenkerti almaevéssel, ahol a nőknek csak szenvedés, elnyomatás jutott.

A láthatatlan...

Ami benned zajlik láthatatlan. Aki néz téged, semmit nem tud rólad, nem tudja, hogy fáj a fejed, a hasad vagy hasogat az oldalad. Fogalma sincs arról, hogy szerelembe estél vagy éppen félsz valamitől. Nem tud sem a nyűgjeidről sem az örömödről.

Amit belül érzel, nem tudod másnak bizonyítani, nem vizsgálhatja, nem tehet vele semmit. Ha mindezt a tudomány oldaláról vesszük szemügyre, nem létezik, hisz nem mérhető, nem kimutatható. Persze, ha érzel valamit, nem mondhatod, hogy nincs, tudod, hogy ott van belül. De hivatalosan sajnos nincs, mert már annyira elbutultunk, hogy a saját életünket sem hisszük el.

Olyan világban élünk, ahol nem figyelünk a belsőnkre, mert a tudományos anyagelvű paradigma szerint belül nincs semmi. Szép lassan függővé válunk környezetünktől, az emberektől, már nem tudunk magunkra támaszkodni.

A világ tükör

Egyben biztos lehetsz, tükörszférában élünk, ahol a tanulás fő eszköze a tükröződés, az, amit a tükör mutat. Ne feledd, a felismeréshez jelen kell lenned, hogy szintetizálni tudj! Ízelítőül bemutatok néhányat a tükrök, tükröződések közül.

Meglátás, mint a tükör tisztasága
Osho írja Buddháról: Buddha nem a tudás embere, ő az értés embere - nem információval van tele, hanem a látás képességével. Nem gondolatokkal van tele, hanem meglátással - tisztasággal, a tükör tisztaságával. 

A tükröződést jól kell integrálni
Buddha mondja: Minden amivel találkozol lehetőség, hogy az utadat járd. (Persze ehhez figyelni kell, és jól kell integrálni a tükröződést.) Tanításaimat ne fogadjátok el csupán a hit által, ha csak saját magatok meg nem tapasztaljátok. (Tehát a tanításokat le kell próbálni, a hit önmagában kevés!) Néhány dologról le kell mondjunk, hogy megnyílhassunk az új felé. ( Ez egyben az elengedés törvénye.) Másokat meg birtokolnunk kell ahhoz, hogy áldozat legyen, amikor majd lemondunk róluk. (Az áldozat törvénye.)

Az igazi hála mindent megold!

A hála szó szinte kihalt a mai társalgásban, hiába figyelsz, szinte sosem hallod. A hatvanas, hetvenes években nagyszüleimnél sokszor mondták: nagyon hálás vagyok érte, örök hálám a segítségért stb. Akkor a hála még azt jelentette, hogy feladod önmagad, feláldozod saját haladásodat a másik emberért, aki a segítségedet kéri. Itt fontos tisztázni, hogy nem bután, a másik önzése miatt segítesz és áldozol rá időt, hanem azért, mert kértek. 

Persze ez még mindig nem elég. A keletkező érzést is meg kell vizsgálnod a szívedben, hogy helyes-e, amit éppen tenni készülsz vagy nem. A kérést és a várható következményeket a három szűrön is át kell engedned (igazságosság, jóság, hasznosság). Ezek után állsz készen arra, hogy a másikat a magasba emeld. Ez Isten vizsgája, a jutalom, mert akit felemeltél, szintén emel téged (szép példa erre Góg - Magóg és Hunor - Magyar).