Your address will show here +12 34 56 78
Neked írtuk
Megbocsájtás

Nagy próba, szinte a legnagyobb feladat az elme és az ego együttesének. A nagybetűvel írt Megbocsájtás feltételezi a magasztos, tudat által vezérelt, megérkező embert. Legalább annyira megkívánja az érettséget, mint az esti Hálaadás a napközben megtörtént rosszért is. Lásd be az élet nem “lufi, rágó, zsákban futás” (egyik barátnőm aranyköpése a sok közül), mert ha nem mersz elmozdulni a nyugvópontodról, nem fogsz fejlődni és a tanulás (hitem szerint, amiért megszülettünk) elmarad.

A téridőben (most itt a Földön) az egovezérelt megbocsájtás mögött mindig felsejlik az érdek valamelyik formája. Sokszor még a szülőket is szeretetotthonba adják, ha szükség van a házukra, lakásukra. A történetben, amit utána hallunk, a többszöri tisztára mosás következik. (Lelkük rajta, az csak az ő i-gazságuk). Ha viszont nincs semmi haszon a láthatáron … tojnak rá, és haragszanak tovább az illetőre.

 

A környezetedben biztosan ugyanígy zajlanak a színpadi rendezések, az “Eric Berne” féle emberi játszmák. Igaznak hitt elbeszélésekben az állítások és tagadások tömege mögött bújik meg az Igazság, így egyik szereplőnek sincs igaza. Kezdj el egyszerűsíteni, figyelni addig, amíg eljutsz legalább két választásig, hogy könnyebb dolgod legyen. Amíg a tudatodban nem nyílnak rések, nem tudsz különbséget tenni, hisz csak a földi kisbetűs igazságot kergeted. Ha nem fejlődsz, és nem is tervezed, fogalmad sem lesz az égi és ég előtti Igazságról, pedig azok is léteznek.

Vedd észre, tanulás, belátás nélkül semmi sem történik, nincs haladás. Kihívás megbocsájtanod annak, aki megríkatott, lehúzott esetleg bántalmazott. Pedig be kell látnod, ő ott tart, ennyire képes, hályog van a “szemén” (nem a fizikain), ő csak egy elmevezérelt érdekember. Igazi nagyság kell az igazi Megbocsájtáshoz. Csak arra tudlak buzdítani, állj neki, fejlődj és bocsáss meg, mert ahol élünk nem végállomás csak egy színpad! Ha ez elmarad következnek ugyanannak az előadásnak a sorozatai, pedig már rég új darabot kéne játszanod.

0

Neked írtuk
Karma, szabad akarat, ítélkezés

Nagyon fontos megértened, hogy a szabadság jelenlegi földi, hasított formájában az egó akarása az elme kreálása által. Ne feledd, az egónál nem érünk véget, energiáink a végtelenbe rezegnek, áthatva azt. Hallottál már az ok-okozat törvényéről (a karmáról), vagyis semmi nem történik véletlenül, csakis okkal. E téridőbe zárt lényünk nehezen érti meg végtelenségünket (tér és idő nem úgy létezik, ahogy gondoljuk, mert nem csak a fizikai sík az egyetlen dimenzió). Sokan azt sem hiszitek, hogy az élet örök, csak egyetlen életet tudtok elképzelni, de sajnos ez kevés az összefüggések feltárására. (A reinkarnációs hipnózis, a dianetika stb. már sokat bizonyítottak e téren!)

A szabad akarat tehát más, az a szellem szabad akarata, ami nem egyenlő elmével, egóval. A szabadság sem az, amit vélsz róla. Szeretnél valamitől szabaddá válni, de nem fogod fel, hogy amitől szabaddá válsz, azt próbálod kirekeszteni a mindenségből. Hidd el, ez semmiképpen sem fog sikerülni!

 Akit elvakítanak szenvedélyek, indulatok, annak lelkében nem ragyog tisztán a szabad akarat. A Szabad Akarat áthallásához, átrezgéséhez bizony már egyéni fejlettség szükségeltetik. A sima tanulás, technikák gyakorlása kevés az üdvösséghez, állandó nemesedés, tisztulás (tiszta szív) nélkül nem fog összejönni.

Gyakori hiba a panaszkodás, ítélkezés, egy, “az úton járó” ember már nem élhet ezekkel. Sosem látsz bele másokba, nem tudsz róluk semmit, és mégis vádolod, bírálod őket. Sokszor alantasnak vélt emberek akadályokkal tarkított terepe sokkal gyorsabb haladást eredményez.

Ha e pár sorral néhány pillanatnyi elmélkedésre késztettelek, már megérte leírni. 

0