Your address will show here +12 34 56 78
Neked írtuk
Az igazi hála mindent megold!

A hála szó szinte kihalt a mai társalgásban, hiába figyelsz, szinte sosem hallod. A hatvanas, hetvenes években nagyszüleimnél sokszor mondták: nagyon hálás vagyok érte, örök hálám a segítségért stb. Akkor a hála még azt jelentette, hogy feladod önmagad, feláldozod saját haladásodat a másik emberért, aki a segítségedet kéri. Itt fontos tisztázni, hogy nem bután, a másik önzése miatt segítesz és áldozol rá időt, hanem azért, mert kértek.

Persze ez még mindig nem elég. A keletkező érzést is meg kell vizsgálnod a szívedben, hogy helyes-e, amit éppen tenni készülsz vagy nem. A kérést és a várható következményeket a három szűrön is át kell engedned (igazságosság, jóság, hasznosság). Ezek után állsz készen arra, hogy a másikat a magasba emeld. Ez Isten vizsgája, a jutalom, mert akit felemeltél, szintén emel téged (szép példa erre Góg – Magóg és Hunor – Magyar).

A hála “Jó isteni” vizsgájában a szavak sekélyessé válnak. Az önfeladás mindig szintemelkedést jelent, és ez a felfelé haladás csökkenti a problémákat.

Aki nem tud hálás lenni, nem tudja meghaladni a 6. kaput (6. csakra), amely nem más, mint a 3. szem. Ha ez a küszöbőr átenged (mert jól haladtál az úton) a valóságot végre valóságnak látod és nem az elme címkéjének. Rájössz, hálás lehetsz mindennek, mert minden a tanítód volt a találkozásokban – virágok, állatok, emberek – és az utadra térített.

A hála igazi érték! Aki hálás, sosem panaszkodik, sosem magyarázkodik, egyszerűen éli az életét, tükröz és jól érzi magát.

0

Neked írtuk
Képzelet nélkül nem megy!

Nem tévesztendő össze a hivatalos nagy egyházak által sugallt hittel. Szerintem a vallások hite mára torzult, más mint kialakulásukkor. Nélkülözi a szabad elmélkedést, mindent el kell fogadnod az állításokból, semmit nem kérdőjelezhetsz meg még akkor sem, ha bizonyítékokat tudsz felhozni ellene. Érezzük, itt valami sántít, a hit ennél több!

Az elmém -mint ego létrehozó-, kétféleképpen működhet, elmélkedhet vagy gondolkodhat. Az elmélkedés természetes működése lenne, de a gondolkodással jobban sakkban tart, mert abba már beépítheti a félelmet. Ez egy ördögi kör, mert a félelemmel elzár az önvalómtól (tenmagam, felsőbb én, self, öntudat stb. – mindenki másképp beszél róla, de itt most nem vitatkozni szeretnénk, hanem megegyezni), amely a testen túli megértésért felelős. (Mára a fizika is több dimenziót ismer, a kínai medicina és a kvantumfizika meg bizonyítja, nem érhetsz véget a tested felületén.)

Az elme működéshez mindig társul érzés. Minden épeszű ember különbséget tud tenni az érzései között. Az érzéseket figyelve eldönthetjük tegyünk valamit vagy ne tegyük, elmélkedjünk tovább vagy hagyjuk abba. Az energiapályán még mindig nem érkeztünk el a hitig, a továbbhaladáshoz több kell az érzéseknél, és ez a vágy, amely már a képzeletet is feltételezi. Ha KÉPtelen vagyok valamire, az azt jelenti, hogy a vágy megrekedt az érzés szintjén, vagyis nem jutott több energiához.

Ha KÉPes vagyok, sikerült az energiabevitel, megvan a vágyam és a kép segít bekapcsolni egy kis plusz energiát az akaratot. Most érthetjük meg igazán, csak önmagában az akarat alsó szintű akarás marad. Az igazi akarás nem nélkülözheti az érzést, a vágyat és a képzeletet sem. Ha az összes lépcsőfok megvan, akkor stabil és erős lesz a hitünk, ezek hiányában vakhit marad.

0