Your address will show here +12 34 56 78
Neked írtuk
Egyezzünk meg abban, hogy irigy ember van, nem is kevés, sőt többséget alkotnak. Persze mindannyian szeretnénk elkerülni ezt a jelzőt, mégis úgy gondolom, hogy egy igen ravasz, fogós kérdésbe ütköztünk. Nagy a homály, nem is vesszük észre, milyen vágyak, kényszerek, sztereotípiák mozgatnak bennünket. Nem is hiszed, milyen kevesen kerülhetik el “a másokkal való foglalkozás” csapdáját.
Elég egy okosabb, mint én, miből telik neki, mit tud felmutatni, mire vág fel, miért pont ő… – folytathatnám a végtelenségig, az összes mögött őkegyelme lappang. Igyekszel elkerülni, homokba dugni a fejedet, tagadni még a szó létezését is, de ha jól mögé nézel, biztos találsz olyan helyzetet az életedben, ahol igenis irigy voltál. Elismerni sosem fogod, mégis azt tanácsolom, próbálj meg dolgozni magadon, hogy tényleg szabad lehess tőle. Érzelemmentesen, mások dolgával nem törődve, csak önmagadra figyelve tevékenykedj. Ez nem önzés, hisz úgyis egyedül kell végigmenned az úton. A születés és a halál sem többszemélyes játszma. Választhatsz magadnak segítőket, társakat, ellenségeket, de csak a színpadod rendezed be velük, te mindent pont onnan, pont akkor, pont úgy a személyes szűrődön keresztül fogsz látni.
Az irigység együtt jár több tulajdonsággal, magad helyett másokra koncentrálsz, mindent tudni akarsz róluk, de igazán csak azért, hogy beléjük köthess. A kákán is csomót keresel, célod a dominancia mindenek feletti megszerzése. Ha pletykálkodsz, kibeszélsz, kritizálsz, bírálsz, akkor már bevonzottad, így kiírhatod magadra: irigy vagyok! Tényleg ne foglalkozz másokkal, úgyse látsz beléjük, és minden, amit állítasz nagyon messze lesz a valóságtól. Nem éri meg a saját fejlődésedet kockára tenni látszat dolgok, illúziók miatt. A másik ember azért olyan, amilyen, mert neki az az útja, ő abból tanul és neked semmi közöd hozzá. Ne ítélj meg soha senkit, mert te is joggal megítéltetsz.
0

Neked írtuk

Nem szeretnék írni teendőkről, “mihez tartásról”, “mit ne tegyünkről”. Fontosnak tartom én is az intézkedéseket, racionálisak és szükségesek. Érthetően mindenki erről beszél, már mindent tudunk a fertőzöttekről, számuk növekedéséről, a kézfertőtlenítésről, a kesztyűről, a minimum egy méterről (a kettő még jobb), de a lelki háttérről nem esik szó. Arról, hogy mit érzek, mit kezdjek a félelmemmel vagy rosszabb esetben pánikommal nem igazán beszélnek.


Amiről nem beszélünk, azt általában nem értjük. Persze ennél sokkal több van a felszín alatt, és ha anyagelvű a gondolkodásod, akkor több félni valód van, mint az Istenben vagy akárki (akármi) másban hívőknek. Nekik kevesebb problémájuk akad a halálfélelemmel, ők tudják, hogy nem múlnak el, az életet öröknek tartják. A félelemről nem árt tudni, hogy a vele ellentétes fogalom a szeretet, ők ketten éppen úgy párok, mint a jó és a rossz. Ha képzeletben felültetjük őket egy mérleghintára és a félelem felülre kerül – mint a jelen helyzetben -, akkor a szeretet alábukik. Ebben az esetben nem csak a félelmed okoz gondot, hanem szereteted minimuma is, mert szinte képtelenné válsz bármit is megtenni.


A félelemnek van enyhébb fokozata, amikor szükséges energiát biztosít egy cselekvés elkezdéséhez, a változtatáshoz. Ilyenkor hatása áldásos, mert nélküle nem tennél semmit szorult helyzeted ellen. Most másról van szó. Sokatoknál kemény félelem látszik, amelynek igazi veszélye az, hogy szeretet hiányában nem láttok kiutat. Hiába működik az elmétek, nem képes szeretni, reménykedni, hinni, hiszen az a szív dolga! Biztos vagyok abban, hogy ezt a helyzetet csak szeretettel lehet megoldani, sok egymásra figyeléssel, átlagosnál több kedvességgel, állandó mosollyal.

Az élet nem állt meg, tedd a dolgod, tégy úgy, ahogy kérik, de ne feledd, nyerni csak akkor fogunk, ha a szeretet energiáit csúcsra járatjuk, és sikerül Embernek maradnunk!

0

Neked írtuk
A véletlen
Az iskolában sokat tanultunk róla valószínűség számítás néven. Emlékszem volt olyan is, hogy a valószínűség közelített a nullához. Láss csodát, mégis megtörtént. Akkoriban még nem elmélkedtem el ezen, a nevelés megtette hatását, nem hittem semmiben, csak abban, amit látok, hallok, tapasztalok vagy kiszámítok. Ma már nincs így, sok minden történt velem, amelyek gyökereimben változtattak meg. Hiszek már abban, amit nem látok, de érzem a bőrömön (levegő), megálmodom, majd megtörténik, valószínűsége közelít a … Leggyakoribb meglepő történés, a gondolatok megvalósulása volt. Valaki eszembe jutott, és egyszer csak felszállt a villamosra amin utaztam, megcsörrent a telefonom, és tudtam ki hív, jött tőle egy levél, írt egy e-mailt stb.
Ez egyik sem egzakt a tudományos nomenklatúrát követve, de ettől függetlenül igaz, egzakt ide vagy oda. Párommal sokszor kockáztunk, egyik este azt mondta, akkor megyünk lefeküdni, ha négyszer egymás után eltaláljuk, hányas számot dobunk. Felváltva dobtunk, és a saját dobás számát kellett megjósolni. Azt gondoltam, akkor ma nem alszunk, ez tuti nem sikerülhet. Öt perc múlva már mentünk fogat mosni (fluoridmentes fogkrémmel), pedig ez aztán messze van az egzakttól. Később olyan is volt, hogy kérdeztek, én válaszoltam, pedig fogalmam sem volt a kérdésről. Szégyelltem magam, gyorsan utána néztem, és legnagyobb megdöbbenésemre “igazat” szóltam.
Mára naponta történik velem ilyesmi, nem nézek utána, mert úgyis ellentmondana az eredmény mindenféle valószínűségnek. Az igaz dolgokról hasonlóan vélekedek, szerintem ami elgondolható az igaz, legalábbis az én olvasatomban. Aki nem hiszi, járjon utána, ha tud! Lehet igaz az is, amiről nem hiszed.
0

Neked írtuk

Felnőtt fejjel!


Működsz, ahogy megtanultad!
Minden szépen elrendezve, kabát a fogason, ruhák a szekrényben, gondolatok a tuti polcokon. Eddig rendben is van. Apropó rend! Tanultad a többivel, közösségi lett, de mi van a saját rendeddel? Meg sem kérdőjelezed, mechanizmusok, beidegződések, és azt hiszed, “jó” ez  így. Politika – jobb vagy bal, történések – jó vagy rossz, számodra két pólus létezik átmenetek nélkül. Ha észrevennéd a sokszínűséget, nem kéne állandóan választanod jó és rossz között, hagyatkozhatnál a köztük megbújó milliónyi árnyalatra, sőt még kedvelhetnéd is őket. A rekeszekben való gondolkozás lehúz, mert ellustulsz, csípőből jön a megoldás, tanulás semmi, fejlődésed zéró.


Sokszor azt sem tudod, miért döntöttél úgy ahogy, visznek előre a sémák. Mész a nyájjal, mert Te személyiség vagy, egyéniségedet már régen elvesztetted. Számodra alternatívák nem léteznek csak a jól betanult  vélemények, betanított modellek, kialakított, kényelmes ketrecek. Megítélsz másokat anélkül, hogy tudnál róluk valamit. Kondicionált vagy! Elkezdték a szüleid, “tanáraid”, “barátaid”, előre megtanultad véleményeidet, és mára már a sajátodnak véled őket. Pedig mesterségesek! Fel kéne ébredni! Kiléphetnél a Világba, okulhatnál a Saját Életedből, felejthetnéd végre dobozaidat, amelyekkel lehatárolod önmagad.


Az iskolák után sem volt megállás, újra hagytad magad (szülők, feleség, férj, gyerek), döntéseid másoktól függtek. Továbbra is a jól bevált, biztonságos sémák alapján élsz, nehogy ki kelljen mozdulni a megszokások hálójából. Nem akarsz helyzetekből tanulni – eleve utálod a helyzeteket -, ha végül mégis történik valami új, akkor is másoktól várod a helyzetelemzést, ők mondják meg neked, mit, hogyan, merre, meddig.

Miért is írok erről? Tanulságos volt számomra az ünnepek előtti heti tarot fogadtatása Spirisuli oldalunkon a Facebook-on. Az Ördög nagyarkánuma jött elő. Ez kiverte a biztosítékot, az amúgy többezres olvasottság 144-re esett vissza. Nem volt nehéz rájönni, mi történt. Ünnep, Húsvét, Krisztus helyett nyuszi, tojás, locsolás. Örülsz, ajándékozol, eszel, iszol, tojást festesz és végre szeretsz. Hogy kerül ide az Ördög? El sem olvasom, ilyet, Húsvétkor? Jó lenne végre felfogni, hogy nincs rossz lap, nincs rossz hét, egyáltalán nincs rossz, csak elméd káprázata van. Hibák vannak, erre hívta fel az Ördög lapja a figyelmedet. Arra hogy javíts, változz, ne légy önző, néha adj esélyt másoknak, ne csak az érdekek mozgassanak.


Keresztező lap is volt, a Világ nagyarkánuma (a megérkezés, akár a Húsvét lapja), amely hozott neked tiszta rálátást. Ha kell, akkor kiveteti veled negatív érzelmeidet, és ha nem megy egyből, elgondolkodtat. Átalakulhatsz, kreatívvá válhatsz, csak hagyj fel végre a sablonokkal, mert előre nem visznek, viszont megnehezítik életedet. Ilyen sok tanulságot hordozhat az “Ördög”, láttatja benned a salakot, amelytől megtisztulva esélyt kapsz a haladásra!

0