Ősi nyelvünk segít a megértésben!

Az elme szavunk mássalhangzó alapkövei az „l” és az „m”. A magánhangzókat tetszés szerint változtathatjuk, hisz a lényegi alapot a mássalhangzók adják.


Csinálhatunk a panelből almát, lomot, almot, elemet stb. Az alma mater összetételt általában egyetemekre használják. Mit is kap ott az ember? Tudást. Az elme tudását, vagyis erre az inkarnációra szóló csomagot, ami mindent tartalmaz, csak éppen a fontos igazságokat nem. Ez az ismeret nem egyéneknek szóló, egyetemes, vertikális síkokon áthaladó tudás, hanem horizontálisan vizsgálódó materialista lom. „Az alom szó valószínűleg ősi örökség az ugor korból”, írják a Néprajzi Lexikonban, vagyis nem biztos. Persze a ködösítés még mindig jól működik. „Nagyobb állatok istállóbeli pihenő- vagy fekvőhelyéül leterített szalma, néha csutka, tőzeg, falevél, amely tiszta fekvőhelyet biztosít, ill. az ürüléket felfogja” olvashatjuk, és ezzel már tudunk is mit kezdeni. Ha megvizsgáljuk a jelentését, látjuk segít az állatoknak töltődni, pontosan úgy, mint egy elem.


Ez csak játék a szavakkal, de ha akarjuk, akkor érezhetjük nyelvünk összetettségét, árnyaltságát. Jelen példában az alma és lom kettőse negatív, az alom és elem pozitív kicsengésű. Természetesen úgy is tálalhatnánk, hogy pont fordított legyen a jelentés… Szerinted minden az aminek látszik, hallatszik, érződik? Elmélkedj el ezen!