Befolyás, látszat, valóság
Egy inkarnáció alatt születéstől halálig sok-sok minden történik velünk, körülöttünk. Mindig résztvevők vagyunk, akár hisszük akár nem.
Ha nem vagy tudatos (nem vagy a toppon), akkor is elérnek a hatások. Érdemes ott lenned (a jelenben), figyelned, hogy tanulság lehessen számodra bármi, ami megtalált. Sajnos mindennel azonosulsz ahelyett, hogy tudatosulnál. Elhiszel olyan véleményt, kritikát is, amelyet józan ésszel, jelenléttel visszautasítanál. Hagyod magad bemocskolni mások által, mert egyszerűen hitelt adsz ítéleteknek. Ne feledd már az is hiba, ha hagyod magad letéríteni a saját utadról. Ne ülj fel a környezetedben élők „jobban rálátok, mint te” véleményére.
A látszat nem valóság, ne higgy el mindent, mert lehet, hogy az ellenséged a barátod azzal, hogy valami fontosra hívja fel a figyelmedet. A barátod meg a legnagyobb ellenséged, mert az állandó óvással egy fontos megtanulandó leckétől térít el „majd én segítek neked” hozzáállással.
Vagyis óvatosan a befolyásolással, mert ha hagyod magad, tévútra kerülhetsz. Ha viszont te befolyásolsz, nem neked szánt terhekkel gazdagodsz. Mindenki céllal születik, megy előre, és a világegyetem szempontjából tök mindegy tudatos-e vagy sem, mert egyszer úgyis megérkezik. Ne avatkozzatok bele mások életébe, elég mindenkinek a sajátja, sőt néha sok is.
