Világunk több dimenziós

A dimenziókról vitatkozni ostobaság. Egy materialista maximum 4 síkot ismer el, de az idővel, mint negyedikkel probléma van, mert csak észlelhető, de nem látható. Náluk Hegel dialektikája alappillér, csak éppen az idealista tartalmat szerkesztették ki belőle. Természetesen nem gúnyolódok, nem nézek senkit sem hülyének, de bizony ezzel a gondolkodással „gond” van. Elmélkedéssel, tiszta józan ésszel sok minden belátható, például az is, ha valamit nem látok, nem tudok mérni, az attól még van. Rengeteg kutató, orvos, pszichiáter stb. bizonyítja a fizikai lét utáni életet. Több ezer emberrel végzett reinkarnációs hipnózis áll rendelkezésünkre, ahol feketén-fehéren kiderül, van élet az élet után. Nagyon könnyű ezeket kézlegyintéssel elintézni, persze mindenki úgy minősíti magát ahogy akarja.

A misztikus hagyományok és a nagy vallások a világ fogalmát nem korlátozzák csak a fizikai síkra. Négy alapvető létsíkot különböztetnek meg: isteni, kauzális, asztrális, fizikai. Az asztrális és fizikai környezetbe hatoló kauzális síkot mentálisnak hívják. A felsőbb világok az alsóbb világokat áthatják. Romlatlannak az isteni és kauzális világot nevezik, mert túl van a dualitás törvényén. Juktesvar mester és tanítványa Jogananda szerint a világot leírhatjuk a síkok keletkezése szerint: az isteni síkból emanálódik, vagyis kiáramlik a kauzális sík, a kauzális síkból teremtik az asztrális síkot, az asztrális síkról formálják a fizikai síkot. A világot leírhatjuk a síkok alapanyaga szerint is: az isteni sík tisztán szellemi (nem anyagi), a kauzális sík fél-anyagi, az asztrális sík finom-anyagi, a fizikai sík durva-anyagi természetű.