A magyar nyelv éltetése!

A magyar nyelv belső struktúrája nem hasonlítható össze más nyelvekével, és ezzel a kijelentéssel nem „magyarkodni” szeretnék. Érdekes, hogy nyelvünkben nem honosodott meg a németkedni, angolkodni szóhasználat, és tudtommal ők sem használják ezeket. Érdemes lenne elmélkedni ezen, de itt a gondolkodás szavunk is megállja a helyét, mert valami gond van a „magyarkodás” pejoratívvá tett értelmével.

Sok helyen, többek közt tankönyvekben is, olvastam olyan szavakról, amelyeket jövevényszó néven jelölnek. A magyar nyelv állítólag hemzseg ezektől, szlávtól, töröktől, iránitól, némettől stb., és állítólag fordított út nem létezhet, vagyis az nem lehet, hogy a magyarból vették át őket. Kissé egyoldalú ez a magyarázat, és népek egymás mellett élését tekintve, nem életszerű.

Tudjuk, hogy vannak pro és kontra megalapozatlan hírek, amelyeknek nem jó bedőlni. A neten található Arató István: a magyar nyelv lenyűgöző előnyei című írása. Annyira logikus, és tiszta, hogy kár lenne bármiféle vitába bocsátkozni. Egyszerűen, tények alapján bizonyít, a végkicsengés az, hogy nyelvünk szinte a 800 év elnyomattatás után is érthető, életképes, logikus, és igazi túlélésének eszköze a beszéd volt. Nem tudta kiszorítani a latin, a német, később az orosz, most az angol.

Nem vagyunk nyelvészek, nem vagyunk irodalmárok sem történészek, csak egyszerű logikusan elmélkedő magyarok, akik bizonyítani ugyan nem tudják az írásokat, véleményeket, vélekedéseket, de szívükkel megérzik az igazat.

Íme néhány híres Külföldi véleménye a magyar nyelvről.

Dr. Ove Berglund svéd orvos és műfordító – „Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika csúcsterméke.” (Magyar Nemzet 2003. dec. 2., 5. o.). (Sajnos az eredeti forrást nem közlik.) Ove Berglund nem beszél magyarul, mégis azt vallja, hogy „a magyar az istenek nyelve, és azért teremtették, hogy az emberek költeményeket írjanak rajta” – idézi az alkotót a Budavári Önkormányzat közleménye. Az Önkormányzat neki adományozta a Tóth Árpádról elnevezett műfordítói díjat. (MTI 2012. aug. 31.)

A Grimm testvérek közül Jakob Grimm meseíró – „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.” (1820) 

Sok-sok éltetés van még, de idő híján ezek valódiságáról még nem sikerült hiteles forrásokból megbizonyosodnunk, de most is állítom együtt a kis herceggel: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” (Sajnos olyan, magát nemzetinek feltüntető oldal is létezik, amely hamis közlésekkel járatja le nyelvünket.)