Németh Róbert: MEGÉRTE
Szállnak a varjak,
Szállnak a varjak,
de nem zavarnak.
Öregszem.
Már nem az élre,
a nyugodt létre
törekszem.
Ülök a kádban,
egyre ritkábban
veszekszem.
Testem bár fonnyad,
tovább ne mondjad,
lefekszem.
Étvágyam csökken,
új mankóm szökken,
mosolyt csal.
Fotóm foghíjas,
jó a nyugdíjas
csoporttal.
Szeretlek téged,
nem kell, hogy kérjed,
kimondom.
Te sosem tetted.
Míg jó a kedved,
viszonzom.
Gyűlnek a felhők,
lassan már eljő
a vége.
Rezeg a léc is,
úgy érzem mégis,
Megérte!
Pilisszántó, 2021/6/7