Mi van belül?

Ami benned zajlik láthatatlan. Aki néz téged, semmit nem tud rólad, nem tudja, hogy fáj a fejed, a hasad vagy hasogat az oldalad. Fogalma sincs arról, hogy szerelembe estél vagy éppen félsz valamitől. Nem tud sem a nyűgjeidről sem az örömödről.

Amit belül érzel, nem tudod másnak bizonyítani, nem vizsgálhatja, nem tehet vele semmit. Ha mindezt a tudomány oldaláról vesszük szemügyre, nem létezik, hisz nem mérhető, nem kimutatható. Persze, ha érzel valamit, nem mondhatod, hogy nincs, tudod, hogy ott van belül. De hivatalosan sajnos nincs, mert már annyira elbutultunk, hogy a saját életünket sem hisszük el.

Olyan világban élünk, ahol nem figyelünk a belsőnkre, mert a tudományos anyagelvű paradigma szerint belül nincs semmi. Szép lassan függővé válunk környezetünktől, az emberektől, már nem tudunk magunkra támaszkodni.

Már mások mondják meg szomorú legyél vagy vidám, ugyanis állandó kommunikációval (hírekkel, újságokkal, híradóval, – szörnyű, de a Facebookon való gyakori politizálással) elérik, hogy jó vagy rossz kedved legyen. Boldog vagy, amikor dicsérnek, a béka feneke alatt vagy, ha szidnak, mert már mindent elhiszel. Vélemények sokaságától váltál függővé.

Ha végre nyitnál és befelé figyelnél, egyre kevésbé bántanának a kritikák, és leperegnének rólad a vélemények. Elindulna egy belső növekedés a figyelem által, mert amire figyelsz, ott energiabőség keletkezik. Mondhatjuk úgy is, az önmagadba vetett bizalom táplál és megerősít.