A halál nem az élet ellentéte!

Az élet örök! Ezt sulykolta belénk Szepes Mária még élete utolsó éveiben is. Sokan egyből rávágják, az élet ellentéte a halál. Tévednek, mert a halál másik pólusa a születés. Az örök élet a születés és halál kapuját használja reinkarnációs ciklusaiban.

A fentiek megértése nehéz feladat, amíg nem sikerül, elkerülsz a jelentől, mert félni fogsz múlttól és jövőtől. Sarkalatos pont felfogni az élet elpusztíthatatlanságát, de ha végre összejön, már nem azonosulsz a testeddel, érzéseiddel, gondolataiddal.

Ameddig a nagybetűs Igazság a homályban marad, a Teremtő mindent elvesz tőled, amit birtokolsz, legyen az anyag, állat, ember vagy akár eszme. Mindezen „sorscsapásokat” (nem azok, csak te hiszed így) azért méri rád, mert szeretné, ha végre nem azonosulnál semmivel, csak egyszerűen önmagad lennél.

Isten sokszor törvényként mutatva magát vizsgák elé állít, szeretné, hogy haladj az általad választott úton. Ha másoknak hiszel, önmagadnak nem fogsz megfelelni. Őket követed, ők irányítanak, és észre sem veszed, eltévedtél. Ilyenkor jönnek kényszerítő erőkként a problémák, betegségek, igyekeznek visszavezetni saját utadra. E szintén sorscsapásnak hitt események ha tudatosítanak, visszatalálsz magadhoz, ötösre vizsgáztál, haladhatsz tovább.

Ha mindez mégsem sikerül, félni nem kell, újra lesz lehetőség, mert mindaddig járunk a két nagy misztérium kapuján, amíg egyszer végre hazatérünk.