Karma, szabad akarat, ítélkezés

Nagyon fontos megértened, hogy a szabadság jelenlegi földi, hasított formájában az egó akarása az elme kreálása által. Ne feledd, az egónál nem érünk véget, energiáink a végtelenbe rezegnek, áthatva azt. Hallottál már az ok-okozat törvényéről (a karmáról), vagyis semmi nem történik véletlenül, csakis okkal. E téridőbe zárt lényünk nehezen érti meg végtelenségünket (tér és idő nem úgy létezik, ahogy gondoljuk, mert nem csak a fizikai sík az egyetlen dimenzió). Sokan azt sem hiszitek, hogy az élet örök, csak egyetlen életet tudtok elképzelni, de sajnos ez kevés az összefüggések feltárására. (A reinkarnációs hipnózis, a dianetika stb. már sokat bizonyítottak e téren!)

A szabad akarat tehát más, az a szellem szabad akarata, ami nem egyenlő elmével, egóval. A szabadság sem az, amit vélsz róla. Szeretnél valamitől szabaddá válni, de nem fogod fel, hogy amitől szabaddá válsz, azt próbálod kirekeszteni a mindenségből. Hidd el, ez semmiképpen sem fog sikerülni!

 Akit elvakítanak szenvedélyek, indulatok, annak lelkében nem ragyog tisztán a szabad akarat. A Szabad Akarat áthallásához, átrezgéséhez bizony már egyéni fejlettség szükségeltetik. A sima tanulás, technikák gyakorlása kevés az üdvösséghez, állandó nemesedés, tisztulás (tiszta szív) nélkül nem fog összejönni.

Gyakori hiba a panaszkodás, ítélkezés, egy, „az úton járó” ember már nem élhet ezekkel. Sosem látsz bele másokba, nem tudsz róluk semmit, és mégis vádolod, bírálod őket. Sokszor alantasnak vélt emberek akadályokkal tarkított terepe sokkal gyorsabb haladást eredményez.

Ha e pár sorral néhány pillanatnyi elmélkedésre késztettelek, már megérte leírni.